Néha kényszert érzek arra, hogy rímelő, vagy kevésbé rímelő sorokat vessek papírra. Hogy ezek mennyire versek, nem tudom, de gondolatok. Az én gondolataim arról, amit leírásukkor magamról, másokról és dolgokról hittem, érzések, ahogy azokat abban a pillanatban éreztem, és képek a világról, amilyennek azt éppen akkor láttam. Talán egy olvasatot megérnek.